Az Európai Unió 2014-ben deklarálta a ’Safer Internet’ programját, amely közös felelősségre fókuszál. Célkitűzése, hogy az internetet egy jobb hellyé tegye mindenki számára. Napjainkban az internet globális kommunikációs kapcsolatteremtő rendszerré nőtte ki magát, amely rendkívül széleskörű információáramlást bonyolít le. Tegyünk azért, hogy az internet használata megbízható segítség és szórakoztató kikapcsolódás maradjon!
Vészhelyzet esetén hívható a díjmentesen elérhető, 112-es egységes európai segélyhívószám, amely a készenléti szervek, úgymint a mentők, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv hívószáma. A nap 24 órájában az ország két hívásfogadó központjában (Miskolcon és Szombathelyen) szakképzett híváskezelők fogadják a segélyhívásokat.
E napot – az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára – a kontinens számos országában a bűncselekmények áldozatainak napjává nyilvánították. Hazánkban – az áldozatok segítését elsőként felvállaló Fehérgyűrű Közhasznú Egyesület kezdeményezésére – 1993-tól emlékezünk ezen a napon a bűncselekmények áldozataira. A rendőrség fel kívánja hívni a figyelmet az áldozattá válás megelőzésének, az áldozattá váltak megsegítésének, továbbá a társadalmi szolidaritásnak a fontosságára.
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Ennek állít emléket 1992-től a Polgári Védelmi Világnap, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Alapvető célkitűzése a katasztrófák veszélyeitől való védelmezés, és az életben maradás feltételeinek biztosítása. A polgári védelem egy önkéntes szervezet, melynek feladata a lakosság felkészítése a rendkívüli állapot idejére, az élet és létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elleni védelem, mentés, a károk megelőzése, felszámolása és csökkentése, a lakosság riasztása, valamint kitelepítés és befogadás.
A Föld napjának ötletét 1969-ben vetették fel egy UNESCO konferencián. Mint környezetvédelmi eseményt, első alkalommal 1970. március 21-én tartották meg. Magyarországon 1990 óta rendezik meg a föld napját, amelynek alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az ENSZ 2009-ben a „Földanya Nemzetközi Napjává” nyilvánította a mozgalmat.
Magyarország kormányának határozata alapján 1992-től Szent György napján, április 24-én tartják a Rendőrség Napját. Sárkányölő Szent György római kori katona és keresztény mártír. Évszázadokon át lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és vándorlegények patrónusa volt.
E nap 1889-ben a II. Internacionálé megalakulásával lett a nemzetközi munkásmozgalom, a munka ünnepe, amely állami szabadnap. Ez a nap Szent József, a munkások védőszentjének napja is.
1991 óta Magyarországon május 4-én tartják a Tűzoltók Napját. Május 4-e Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepe. A tűzoltók számára ő testesíti meg az önfeláldozást és a bátorságot. A Magyar Tűzoltók Szövetsége 1870-ben jött létre, az első tűzvédelmi törvényt pedig 1936-ban deklarálták.
1875-ben e napon rendezte meg a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján május 6-án tartják a Magyar Sport Napját.
Henry Dunant, egy svájci üzletember 1859-ben tanúja volt a solferinói ütközetnek. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, létrehozott egy nemzetközi segélyszervezetet. 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a mozgalomhoz. A Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold Mozgalom egy nemzetközi humanitárius szervezet, amely körülbelül 97 millió önkéntesből, tagból és szervezőből áll. Alapításának célja az emberi élet és egészség védelme, az emberi lény tiszteletének biztosítása és a szenvedések megelőzése. Feladatai közé tartozik a békeidőben bekövetkező, nagy tömegeket érintő természeti csapások (földrengés, árvíz, tűzvész) áldozatainak szervezett, anyagi támogatása.
1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja a mentéstant. Magyarországon május 10-én ünnepeljük a Mentők napját. Ezen a napon kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület 2002-ben kezdeményezte, hogy május 18-a legyen az internet világnapja. Céljuk az volt, hogy a világháló minden lefedetlen területre eljusson.
Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente. Szeged lakói a történelem során sokféle nyelvet beszéltek, legtöbbjük saját nyelvéhez vagy helyesírásához igazította a város nevét: németül: Szegedin vagy Segedin, szerbül: Сегедин, horvátul Segedin[3], szlovákul: Segedín, románul: Seghedin. Ókori forrásokban görögül: Partiszkon, latinul: Partiscum néven ismert.
Az eltűnt gyermekek világnapja Ronald Reagan amerikai elnök által 1983-ban kezdeményezett nemzetközi emléknap, melyet az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és sorstársaira emlékezve tartanak ezen a napon. Magyarországon 2011-től „Az Ezer Lámpás Éjszakája” civil kezdeményezésű kampánnyal hívják fel a figyelmet a gyermekeltűnések jelenségére. A kampány célja, hogy segítséget nyújtson az eltűnt gyermekek minél hatékonyabban történő felkutatásához és, hogy felhívja a figyelmet a preventív intézkedések fontosságára. Az akció keretében tejes-dobozokon, ásványvizeken és 2013-tól kenyércsomagoláson jelennek meg eltűnt magyar fiatalok fényképei.
Az első gyermeknapot, mint ünnepet először Törökországban tartották meg 1920. április 23-án, majd 1925-ben a genfi Gyermekjóléti Konferencián június 1-jét jelölték ki e napnak. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Magyarországon május utolsó vasárnapja a Nemzetközi Gyermeknap.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kezdeményezésére 1987 óta május 31-e a nemdohányzók világnapja. Célja a figyelemfelhívás a dohányzás káros hatásaira, valamint dohányzásmentes életmód előnyeire.
Minden évben június 23-án kerül megrendezésre a spam ellenes világnap. A Yahoo 2003-ban nevezte ki ezt a napot arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljen a kéretlen üzenetek (spam) elleni védekezés fontosságának.
Az ENSZ 1987-es határozata szerint június 26-a a drogfogyasztás elleni küzdelem világnapja. Az ENSZ Közgyűlése 1998-ban döntött arról, hogy minden tagállam köteles nemzeti kábítószer-ellenes programot kidolgozni és megvalósítani. A határozat egyik fő célja az, hogy az illegális kábítószer-fogyasztást világviszonylatban 50 százalékkal csökkentsék. Ezen a napon különböző prevenciós kampányokkal hívják fel a figyelmet a kábítószer használat veszélyeire világszerte.
E napot 1987. június 26-án tartottak meg először, amely az ENSZ kínzás elleni egyezménye alapján jött létre. Ezen egyezmény kötelezi az aláíró 105 államot, hogy küzdjön a kínzások ellen, szüntesse meg a büntető és egyéb eljárásaiban a kínzás gyakorlatát, s az ezt elkövetőket büntesse meg, valamint hozzon létre központokat a kínzás áldozatainak rehabilitációjára.
Magyarországon 1995 óta rendezik meg az Országos Polgárőrnapot. A polgárőrség egy oly társadalmi szervezet, amelynek az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítése, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvétel, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítése, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme.
Az ENSZ Közgyűlése 1999-ben augusztus 12-ét nevezte ki a fiatalok világnapjává. Ezen ünnep célja, hogy a fiatalok is kapjanak egy olyan napot, amikor felhívhatják a figyelmet a társadalomban elfoglalt szerepükre, jogaikra, kötelességeikre, valamint a nehézségekre, amelyekkel a társadalomban találkoznak.
Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet 2000-ben nyilvánította augusztus 30-án az eltűntek világnapjának. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet azon szervezetekre, amelyek a családok egyesítését tűzték ki feladatukként. Az eltűntek listájára többféle okból kerülhet valaki: vannak, akik önszántukból "kilépnek" addigi életükből, és valahol másutt, netán más országban, földrészen új névvel kezdenek új életet. Mások esetleg bűncselekmény áldozatává vállnak és holttestük nem kerül elő, de legnagyobb számban természeti katasztrófákban, fegyveres konfliktusokban eltűnt emberek vannak köztük. Magyarországon az eltűntek felkutatásával elsődlegesen a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálata foglalkozik.
E napot minden év szeptember 10-én tartják az IASP (International Association for Suicide Prevention) kezdeményezésére a WHO közreműködésével. A világnap célja, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté a hatékony megelőzés lehetőségei és módszerei. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége a nap 24 órájában fogad hívásokat a 116-123-as díjmentes telefonszámon, illetve 72 órán belül válaszolnak az sos@sos505.hu e-mail címre küldött üzenetekre.
Szeptember második szombatja az elsősegélynyújtás világnapja, mellyel 2001-től emlékezik a világ a World Trade Centert elpusztító terrortámadásra. Arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy alapvető fontosságú lenne az elsősegélynyújtás szélesebb körű ismerete a laikusok körében is, mert sok esetben életmentő az idejében és szakszerűen érkező segítség.
Az UNICEF kezdeményezésére 1954 óta szeptember 20-án tartjuk a gyermekek világnapját, elsősorban a fejlődő országok gyermekeinek támogatására. E napon felhívást intéznek a világ országaihoz annak érdekében, hogy támogassák és védelmezzék a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklarációban megfogalmazott jogait.
Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Célja, hogy felhívják a figyelmet a méltóságteljes időskorra, és felvessék az idősek gazdaságba történő visszaintegrálásának kérdését.
India tett javaslatot az ENSZ-nek, hogy Gandhi - a huszadik század egyik legjelentősebb erőszakmentes aktivistájának - születésnapja tiszteletére, tegyék e napot az erőszakmentesség világnapjává. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet arra, az erőszakmentesség filozófiája hogyan járulhat hozzá az emberiség fejlődéséhez.
Firenzében, egy 1931-ben tartott környezetvédelmi konferencia keretén belül merült fel először az Állatok Világnapjának (World Animal Day) gondolata. Az október 4. pedig azért lett a kiválasztott nap, mert ez Assisi Szent Ferenc halálának napja, egyúttal emléknapja is. Ez a nap tisztelgés az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc emléke előtt, aki azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.
A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját. A fehér bot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata egy francia grófnőtől származik.
E napon az egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen "a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről". A halottak napjáról először 998-ban emlékeztek meg, majd ez a 11. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt. Az egyház az ünnepen "bizalommal kér" kegyelmet Istentől az elhunytaknak.
Az ENSZ Közgyűlésének 2005-ben hozott döntése értelmében november harmadik vasárnapján a közlekedési balesetek áldozataira emlékezünk világszerte. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a közlekedési veszélyhelyzetekre.
1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. Azóta november 20-a a gyermekek jogainak világnapja. 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése a Gyermek Jogairól szóló Egyezménnyel kötelezővé tette annak elismerését. Magyarország 1991-ben ratifikálta az Egyezményt. Magyarország Alaptörvénye kiemelt védelemben részesíti a gyermekkort. Kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
E nap alapötletét 1971-ben született meg, amikor Massachusetts állam kormányzója arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.
Ezen emléknapot a nők elleni erőszak felszámolásáért küzdő aktivisták már 1981 óta november 25-én tartják. Az ENSZ közgyűlése 1999. december 17-én nyilvánította e napot a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává, felkérve a kormányokat és nemzetközi szervezeteket, hogy e napon figyelemfelhívásul szervezzenek programokat.
Először 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak. Ebből az alkalomból a Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól kezdődően november 27. napja legyen a magyar véradók napja.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban döntött erről, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a halálos kór elleni világméretű összefogás fontosságára.
Az ENSZ 1992-től december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította, mellyel fel kívánta hívni a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.
A PoliceMail a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság rendszeresen megjelenő információs hírlevele. Íratkozz fel hírlevelünkre, hogy első kézből kapj friss információkat, értesülj a legújabb felhívásokról, hirdetményekről, melyek a biztonságodat védik.
A Safer Internet Day (Biztonságos Internet Napja) alkalmából több mint 100 országban a bűnmegelőzéssel foglalkozó szervezetek hívják fel a figyelmet az internethasználat előnyeire valamint veszélyeire.