Iskolán belüli erőszak


A gyermek- és fiatalkorúakat érintő problémák közül napjainkban egyre több szó esik az iskolai erőszakról. Az oktatási jogok biztosa által még 2009-ben kezdeményezett felmérés adatai szerint minden 10. magyar középiskolás részt vett már valamilyen iskolai verekedésben, és a tanárok 2-4 %-át érte fizikai erőszak diákjai részéről. 

A tapasztalatok szerint olyan össztársadalmi problémáról van szó, amely minden oktatási intézményben jelen van, bár az iskolai erőszak megnyilvánulási formái (főként szóbeli, pszichikai valamint fizikai) és azok súlyossági foka sok eltérést mutat. Gyakori probléma, hogy a tanulók nincsenek tisztában vele, hol húzódik a diákcsíny és a bűncselekmény határa, nem képesek vagy nem hajlandók mérlegelni cselekményük súlyát, következményeit - részben ezzel is összefügg, hogy ezeknél az eseteknél viszonylag nagyfokú a látencia. 

A tanintézményekben tapasztalható agresszivitás és erőszakos megnyilvánulások, az iskolai konfliktusrendezés kérdése nem csak hazánkban áll a figyelem középpontjában. A külföldön is sok helyütt alkalmazott zéró tolerancia (azaz mérlegelés nélküli automatikus büntetés a szabályok megszegése esetén), a büntetés-központú légkör a tapasztalatok szerint olyan körülményeket teremt az iskolákban, ami tovább növeli a konfliktusok kockázatát. Emellett csökken a háttérben meghúzódó problémák feltárásának és rendezésének lehetősége is.

A kutatások szerint sokkal eredményesebb a konfliktus-megelőzés, az elfogadóbb iskolai légkör megteremtése, a valódi közösségek kialakítása, a kooperatív módszerek alkalmazása, a szabályrendszer tanulókkal együtt történő kialakítása. 

Mind a megelőzésben, mind a konfliktuskezelésben (adott esetben az eljárás megindítása nem jelenti automatikusan a konfliktushelyzet megszűnését) nagyon fontos szerepe van a szülőknek, pedagógusoknak, és az érintett egyéb szerveknek, szervezeteknek – így a rendőrségnek is.  A feladatok összehangolása, a hatékonyság növelése érdekében folyamatos együttműködésre, tapasztalatcserére van szükség az érintettek között.

Rendezvénynaptár

21 May A magyar honvédelem napja

A magyar honvédelem napja

21 May Szeged napja

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál. A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente. Szeged lakói a történelem során sokféle nyelvet beszéltek, legtöbbjük saját nyelvéhez vagy helyesírásához igazította a város nevét: németül: Szegedin vagy Segedin, szerbül: Сегедин, horvátul Segedin[3], szlovákul: Segedín, románul: Seghedin. Ókori forrásokban görögül: Partiszkon, latinul: Partiscum néven ismert.

25 May Eltűnt gyerekek világnapja

Az eltűnt gyermekek világnapja Ronald Reagan amerikai elnök által 1983-ban kezdeményezett nemzetközi emléknap, melyet az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és sorstársaira emlékezve tartanak ezen a napon. Magyarországon 2011-től „Az Ezer Lámpás Éjszakája” civil kezdeményezésű kampánnyal hívják fel a figyelmet a gyermekeltűnések jelenségére. A kampány célja, hogy segítséget nyújtson az eltűnt gyermekek minél hatékonyabban történő felkutatásához és, hogy felhívja a figyelmet a preventív intézkedések fontosságára. Az akció keretében tejes-dobozokon, ásványvizeken és 2013-tól kenyércsomagoláson jelennek meg eltűnt magyar fiatalok fényképei.

További események

Hírlevél feliratkozás

A PoliceMail a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendszeresen megjelenő információs hírlevele. Íratkozz fel hírlevelünkre, hogy első kézből kapj friss információkat, értesülj a legújabb felhívásokról, hirdetményekről, melyek a biztonságodat védik.



Videótár


Facebook oldalunk