A gyermek- és fiatalkorúakat érintő problémák közül napjainkban egyre több szó esik az iskolai erőszakról. Az oktatási jogok biztosa által még 2009-ben kezdeményezett felmérés adatai szerint minden 10. magyar középiskolás részt vett már valamilyen iskolai verekedésben, és a tanárok 2-4 %-át érte fizikai erőszak diákjai részéről.
A tapasztalatok szerint olyan össztársadalmi problémáról van szó, amely minden oktatási intézményben jelen van, bár az iskolai erőszak megnyilvánulási formái (főként szóbeli, pszichikai valamint fizikai) és azok súlyossági foka sok eltérést mutat. Gyakori probléma, hogy a tanulók nincsenek tisztában vele, hol húzódik a diákcsíny és a bűncselekmény határa, nem képesek vagy nem hajlandók mérlegelni cselekményük súlyát, következményeit - részben ezzel is összefügg, hogy ezeknél az eseteknél viszonylag nagyfokú a látencia.
A tanintézményekben tapasztalható agresszivitás és erőszakos megnyilvánulások, az iskolai konfliktusrendezés kérdése nem csak hazánkban áll a figyelem középpontjában. A külföldön is sok helyütt alkalmazott zéró tolerancia (azaz mérlegelés nélküli automatikus büntetés a szabályok megszegése esetén), a büntetés-központú légkör a tapasztalatok szerint olyan körülményeket teremt az iskolákban, ami tovább növeli a konfliktusok kockázatát. Emellett csökken a háttérben meghúzódó problémák feltárásának és rendezésének lehetősége is.
A kutatások szerint sokkal eredményesebb a konfliktus-megelőzés, az elfogadóbb iskolai légkör megteremtése, a valódi közösségek kialakítása, a kooperatív módszerek alkalmazása, a szabályrendszer tanulókkal együtt történő kialakítása.
Mind a megelőzésben, mind a konfliktuskezelésben (adott esetben az eljárás megindítása nem jelenti automatikusan a konfliktushelyzet megszűnését) nagyon fontos szerepe van a szülőknek, pedagógusoknak, és az érintett egyéb szerveknek, szervezeteknek – így a rendőrségnek is. A feladatok összehangolása, a hatékonyság növelése érdekében folyamatos együttműködésre, tapasztalatcserére van szükség az érintettek között.
Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet 2000-ben nyilvánította augusztus 30-án az eltűntek világnapjának. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet azon szervezetekre, amelyek a családok egyesítését tűzték ki feladatukként. Az eltűntek listájára többféle okból kerülhet valaki: vannak, akik önszántukból "kilépnek" addigi életükből, és valahol másutt, netán más országban, földrészen új névvel kezdenek új életet. Mások esetleg bűncselekmény áldozatává vállnak és holttestük nem kerül elő, de legnagyobb számban természeti katasztrófákban, fegyveres konfliktusokban eltűnt emberek vannak köztük. Magyarországon az eltűntek felkutatásával elsődlegesen a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálata foglalkozik.
E napot minden év szeptember 10-én tartják az IASP (International Association for Suicide Prevention) kezdeményezésére a WHO közreműködésével. A világnap célja, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté a hatékony megelőzés lehetőségei és módszerei. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége a nap 24 órájában fogad hívásokat a 116-123-as díjmentes telefonszámon, illetve 72 órán belül válaszolnak az sos@sos505.hu e-mail címre küldött üzenetekre.
Szeptember második szombatja az elsősegélynyújtás világnapja, mellyel 2001-től emlékezik a világ a World Trade Centert elpusztító terrortámadásra. Arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy alapvető fontosságú lenne az elsősegélynyújtás szélesebb körű ismerete a laikusok körében is, mert sok esetben életmentő az idejében és szakszerűen érkező segítség.
A PoliceMail a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendszeresen megjelenő információs hírlevele. Íratkozz fel hírlevelünkre, hogy első kézből kapj friss információkat, értesülj a legújabb felhívásokról, hirdetményekről, melyek a biztonságodat védik.