Az iskolán belüli erőszak

Az első fontos kérdés, hogy mi is az erőszak?

Az erőszak az agresszióhoz hasonló fogalom-de azzal nem azonos és nem szinonímák -, szándékos fenyegetőzés vagy fizikai erő fitogtatása olyan helyzetekben, melyekben nagy valószínűséggel jelenik meg mással szembeni fizikális sértés vagy érzelmi trauma.

Az iskolai erőszaknak több formája is létezik: tanár→diák, diák→tanár, diák→diák, illetve diák→iskolai felszerelés irányába történő erőszak.

Egy 1998-as WHO felmérésben Magyarország is részt vett, ennek eredményei szerint a megkérdezett magyar iskolások 80%-át sohasem bántalmazták az iskolában, 15,2%-ánál már előfordult. 5,2% a gyakran bántalmazottak aránya. A diákok 75,5%-a azt állította, hogy sohasem bántalmazott másokat, 20%-ukkal már előfordult, és 4,7% bántalmazza „gyakrabban” a társait. (Aszmann (szerk.), 2003.) Figula Erika kutatásában 26,1% áldozatot, 12,87% bántalmazót és 26,53% zaklató áldozatot regisztrált (Figula, 2004). Tapasztalataink szerint az iskolai erőszak egyre gyakoribbá válik.

Kiemelt téma a gyermekpszichiátriában a diák→diák elleni erőszak, mivel egyre több ilyen jellegű probléma kerül a látókörünkbe. Az iskolai erőszaknak ezt a formáját bullying-nak (zaklatás, terrorizálás) nevezzük. Ennek pontos meghatározása a következő:

Olyan agresszív viselkedés típus, mely

  • Ártani vagy zaklatni akar
  • Ismételten előfordul
  • Jellemző, hogy az erőviszonyok nincsenek egyensúlyban (fizikai vagy pszichológiai erőfölény) (Olweus, 1994.)

Maga a bullying direkt (fizikai tettlegesség, vagy verbális csúfolódás, ijesztgetés), vagy indirekt (szociális kirekesztés, kiközösítés) módon történhet. A mai modern technikai eszközök sajnos lehetővé teszik az interneten keresztül történő bántalmazást is, mely már külön fogalom és kategória, a cyberbullying.

A legtöbb bántalmazó egyben áldozat is. A fiúk közül nagyobb arányban kerülnek ki a bántalmazók. A bullying fiatalabb gyermekek körében gyakoribb. Fiúkra a fizikai bántalmazás jellemzőbb, míg a lányokra a közvetett, szóbeli. Legtöbbször azonos neműekre irányul. Gyakori helyszínek lehetnek az osztály, WC, játszótér.

Fontosn, hogy a tanárok és szülők is információt kapjanak arról, hogy milyen tipikus helyzetek és állapotok lehetnek az iskolán belüli erőszak a forrásai és formái:

  • Fogyatékosság miatti gúnyolás→egyes tulajdonságok miatt nevetségessé teszik szokásait, beszédét, járását.
  • Arra céloznak, hogy nem normális, összebeszélnek mögötte; sértő hazugságokat terjesztenek róla; családját, körülményeit kritizálják, gúnyolják.
  • Etnikai csoportja, vallása miatt támadják.
  • Fenyegetik szóban, írásban; fizikailag bántalmazzák; szexuálisan zaklatják.
  • Helyét, holmiját feldúlják, dolgait elveszik, tönkreteszik.
  • Megalázó vagy tiltott dolgokra kényszerítik.
  • Állandóan félbeszakítják, lökdösik, mutogatnak rá.
  • Nem beszélnek vele, kirekesztik, levegőnek nézik.

A cyberbullying formái:

  • Hate mail” gyűlöletet közvetít (pl. faji előítélet alapján).
  • „Flame- mail” bosszantó, feldühítő levelek.
  • Mobil telefonnal fotózott kellemetlen képek internetes terjesztése.
  • „Happy slapping” találomra megtámadnak valakit, majd annak fképeit felrakják az internetre.

Az internet előnyei a bántalmazók számára:

  • Név nélküliség – könnyíti a provokációt.
  • A célpontok száma végtelen.
  • Nagy nyilvánosság – a megalázás súlya nagyobb.
  • Levelezési hálózat – háttércsoport hazudása (erőfölény hamis fokozása).

A tipikus áldozatok formái és jellemzői:

A provokatív áldozatokra jellemző tulajdonságok: idegesség, agresszivitás, hiperaktivitás, impulzivitás, szegényes konfliktuskezelési készségek.

A passzív alárendelt áldozatokra jellemző tulajdonságok: magas fokú szorongás, érzékenység, bizonytalanság, túlérzékenység, alacsony önértékelés, magányos az iskolában, a testi agresszió elutasítása, gyengébb fizikum, anyai túlféltés, szegényes konfliktuskezelési készségek.

A tipikus bántalmazók jellemzői:

  • Agresszió a kortársak és a felnőttek felé.
  • Impulzivitás; dominancia vágy; bosszúvágy.
  • Kevés empátia.
  • Fizikai erőfölény; magas önértékelés; népszerűség.
  • Elfojtott szorongás és bizonytalanság érzés.
  • Szegényes konfliktuskezelési készségek.

A bántalmazás motivációi:

  • Túlzott figyelem igénye.
  • Elismerés vágya, hatalomvágy, mások feletti kontroll igénye.
  • Kóros élvezet mások gyötrésében.
  • Anyagi haszon reménye – áldozatoktól kikényszerített.

Mit tehetünk az iskolai erőszak ellen?

Az Egyesült Államokban több megelőzési és problémakezelési program indult, melyekbe a tanárok és diákok bevonása mellett a szülők is aktívan részt vesznek.

A gyermekeknek adott tanácsok:

1. Állj fel, húzd ki magad és mondd meg a társadnak: „Hagyjál békén.”

2. Tartsd magad elé a tenyered és mondd meg a társadnak: „Hagyd abba.”

3. Menj arrébb egy olyan helyre, ahol többen vannak.

4. Beszélj egy tanárral, a szüleiddel vagy egy barátoddal.

5. Maradj nyugodt és próbálj barátságosan beszélni.

Magyarországon is indult már számos program:

  • Az Ígéretek fája, Hajdúböszörmény.
  • "Mesélj nekem, édesanyám! Játssz velem, édesapám!„
  • „Ellen-szer”, D.A.D.A., megyei, városi programok.

http://www.fn.hu/belfold/20091209/bevalt_receptek_iskolai_eroszak/

Mindezek mellett javasolt a tanároknak és diákoknak a Ben X című belga-holland filmdráma megtekintése, mivel a film az iskolán belüli erőszak számos aspektusát bemutatja.

Remélem, hogy a fenti információk segíteni fogják a pedagógusok munkáját, hogy időben felismerjék a veszélyeztető helyzeteket, és azokat kezelni tudják a legmegfelelőbb módon.

Dr. Pintér Sarolta-klinikai szakorvos

SZTE Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály

Rendezvénynaptár

előző 2017. július következő
KeSzeCsüPénSzoVas
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31

Hírlevél

A PoliceMail a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendszeresen megjelenő információs hírlevele.
Íratkozz fel hírlevelünkre, hogy első kézből kapj friss információkat, értesülj a legújabb felhívásokról, hirdetményekről, melyek a biztonságodat védik.
Feliratkozom